A titkos DN19-es javítás

A Szatmárnémetit Nagyváraddal összekötő 19-es számú országút évek óta nagyon rossz állapotban van, különösen télen válik járhatatlanná. Nemrégiben kezdetét vette az útjavítás, azonban ennek szervezetlensége is nagyon megnehezíti a közlekedést.

Az egyik legforgalmasabb szakasza a két megyének, mégis szinte járhatatlan. Nem csak az áruforgalom szempontjából fontos ez az útszakasz, hanem a lakosság számára is az. A két nyugati megyébe érkező külföldiek pedig bevezető, vagy inkább rávezető útnak is számíthat, hogy rögtön hazánkba érkezve felkészülhessenek a kegyvesztett területek - mint például Székelyföld - helyenként ettől is rosszabb útjaira.

A Szatmárnémetit és Nagyváradot összekötő utat a nap minden órájában intenzíven használják, az utóbbi 11 hónapban azonban igencsak nehézkesen lehet rajta haladni. Hozzávetőleg ekkor kezdődött meg ugyanis a javítása. (A felújítás várható elkezdéséről még 2008. májusában adtunk hírt. )

A felújítási munkálatok jelenlegi helyzetéről és várható befejezéséről egész napos telefonálgatás után sem sikerült sem a javítást végző Strabagtól, sem pedig a Közlekedési és Infrastrukturális Minisztériumtól érdembeli információt megtudnunk.

Kezdett kissé filmbeillővé válni próbálkozásunk. Előbb az említett útjavító céget hívtuk fel, ahonnan kapcsoltak egy másik számra, ahonnan pedig szintén egy másikra. A második „kérem várjon, kapcsolom a..." után pedig több perces csörgés után sem válaszoltak. Minden bizonnyal a multinacionális cégek rendelkeznek egy-egy olyan telefonnal, amelyet a nem kívánt kérdések kikerülésére egy jól hangszigetelt kis dobozban rejtegetnek, és ehhez kapcsolják például az újságírókat. De az is lehet, hogy mindenféle burleszkjelenet nélkül csak néma üzemmódban tartják, hogy ne zavarja az igen fontos munkákat.

Régóta váratott magára a felújítás

A romániai félnél már nagyobb sikerrel jártunk. Itt ugyanis sikerült hat különböző személlyel is beszélnünk, na nem a Kern Andrásos Vasedény című kabaréjából jól ismert módon, de felettébb szórakoztató volt eljutni a Bukarestben lévő minisztérium különböző részlegein keresztül Kolozsvárig, ahol végül azt a választ kaptuk, próbáljuk újra holnap (kedden), mert a minket érdeklő útszakasszal foglalkozó szakember munkaideje 15 óra 30 perckor lejárt. Történt mindez 15 óra 33 perckor.

Mi azonban ekkor sem csüggedtünk el, úgy döntöttünk kimegyünk a helyszínre és megpróbálunk a munkásoktól kicsalni némi információt. Akinek köze volt valaha is útjavítókhoz, illetve víz-, gáz- és egyéb hálózat javítóihoz, az tudhatja, kétféle munkás van. Az egyik, aki mogorván és ugyanakkor félve közli, hogy ő nem mondhat semmit, majd a főnökei, „azok úgy is mindent jobban tudnak", illetve vannak olyanok, akiket bár kérlelgetni kell, de aztán minden fontos információt közölnek, olyat is, ami esetleg csak abban a szerződésben szerepel, amihez nekik semmilyen hozzáférhetőségük nincs. Nekünk ezúttal sikerült a második típusú személlyel találkoznunk.

A hosszas telefonálgatások kudarca után végül sikerült megtudnunk a középkorú útjavítótól, hogy a munkálatokat a szerződés szerint 2009 februárjában kellett volna elkezdeni, ez azonban augusztusig csúszott. Az említett szakaszon két irányba dolgoznak: a megyehatártól Szatmárnémetiig az egyik, míg Váradig a másik csoport végzi egy időben a munkálatokat. A tervek szerint pedig ez év augusztusában fejezik be a teljes felújítást.

A tanulság pedig az, hogy néha a „kisemberektől" jóval több és használhatóbb információt tudhatunk meg, mint a bőrszékben ülő igen elfoglalt vezetőktől. Portálunk nem adja fel a kérdezősködést, holnap újra végigtelefonáljuk a fél országot, hogy hivatalos forrásból is megtudjuk, valóban befejeződik-e ez év augusztusában a javítás.